NET-PENNA online vers- és meseíró verseny
Ajánló a beérkezett alkotások közül:
Lovas Krisztina: Zizi, a balerina csimpánz
Ez a mese nem szokványos, éppen ezért nem is úgy kezdődik, hogy egyszer volt, hol nem volt. De tény, hogy létezett egy állatkert, ami nagyon kivételes volt.
Az én nevem Tina, jelenleg 12 éves vagyok. Minden időmet, hogyha tehetem, ebben az állatkertben töltöm. A rám bízott feladatok elvégzése után különös figyelmet fordítok a kedvenc állatomra, aki egy csimpánz és a neve: Zizi.
Hiszitek vagy sem ez a különleges állat attól volt igazán különleges, hogy balettozott. Ez tette az állatkertet is híressé. Minden pénteken az állatkert szerte-szét hirdette, hogy különleges számával fellép Zizi. Ja, tényleg elfelejtettem mondani, hogy Zizi 4 évvel ezelőtt került ide.
A története úgy volt, hogy egyszer az igazgató elment piknikezni egy dzsungelbe, és Zizi eléjük ugrott, aztán gyönyörű táncba kezdett. Mindenkinek nagyon tetszett a csimpánz tánca, ezért Zizit elvitték az állatkertbe, és azóta itt van nálunk.
Minden pénteken özönlöttek a látogatók, hogy megnézzék ennek a nagyon különleges és vicces csimpánznak a táncát. Amit most mondok, nagyon-nagy sajnálattal közlöm veletek. Egyszer az egyik hétköznap sajnos megsérült Zizi lába, és így nem mehetett el pénteken az előadásra. Az igazgató tartott beszámolót erről. Az emberek őszinte sajnálatukat fejezték ki, mert sokan megszerették a kis csimpánzt. Szerencsére gyorsan felépült és szombaton, lám, Zizi balettozott, s ennek az egész állatkert nagyon örült, és minden visszatért a régi kerékvágásba.
Az állatkertet még sokkal többen keresték, mert egyre tágasabb és szebb lett, egyre több bazár jött létre. Ráadásul csináltak egy olyan területet is, ahol az ide látogató felnőtteknek és gyerekeknek lehetett lovagolni, tevegelni, és ott tartják most már a Zizi műsorait is. Vannak fények, hátterek, és egy hatalmas nézőtér. Külön kialakítottak egy tágas helyet Zizi számára nagy színpaddal és egyéb díszletekkel és ez mind csak az övé volt.
Amikor Zizi táncol annyira kecses és csinos, és olyan szép, mintha csak egy álom lenne. Azért táncol ilyen jól Zizi, mert csecsemő korától fogva esthajnalkor felkelt, és egész nap csak gyakorolt, persze közben volt neki reggeli és ebédidő, de addig meg sem állt a táncolásban.
Egyszer aztán történt egy szörnyű nap az állatkertben, amikor minden megváltozott. Képzeljétek el! Egyszer, mikor az igazgató a házában befűtött, – merthogy az állatkertben volt kialakítva a háza – az felgyulladt. Mire kihívta a tűzoltókat, addigra már a fél állatkert lángokban állt. Az állatok nagy részét sikerült kiengedni még épp időben. A kár nagyon sok volt. Gazdag volt az állatkert, mint tudjátok, de ez a szomorú rész nagyon bánt engem még máig is. Az állatok nagy részét egy másik állatkert vette át. Zizi sajnos súlyosan megsérült, és hosszú ideig kórházban kellett feküdnie. Műtétre várt, de sajnos az állatkert arra már a pénzt nem tudta biztosítani.
Én akkor nagyon szomorú és tanácstalan lettem Zizit illetően. Nem tudtam mi lesz vele és a sorsa, hogy fog alakulni. Sok rajongó jelentkezett, hogy segít Zizin és pénzt is kezdtek gyűjteni a műtétjére. A kórházból az orvosok azt mondták: hogyha megműtjük Zizit, akkor sem biztos, hogy élni fog. Ezért én befogadtam Zizit, persze előtte a szüleimtől megkérdeztem, hogy lehet-e, és ők azt felelték, hogy igen.
Volt nekem egy szép nagy faházam, ami a kertünk legnagyobb fáján helyezkedett el, ott építettem Zizinek egy kis kuckót és ő boldogan rám mosolygott. Ahol fájt neki a lába bekötöztem és ápoltam. Amikor mentem az iskolából hazafelé, vígan és reményekkel telin bicikliztem az állatklinikára, Apa munkahelyére, gyógyszerekért a majomnak. Engem a faházamban boldogan várt Zizi. Mikor a lábáról leszedtem a kötést, akkor láttam, hogy a seb gyógyulni kezdett. Azután visszaraktam rá egy új kötést. Zizi a farkával megfogott egy papírt és odaadta nekem. Egy rajz volt, rajta pedig egy balerina. Ebből tudtam, hogy újra táncolni akar. Nagyon kitartó, szívós egy állat ez a csimpánz. A szeretet minden akadályt legyőzött. Én pedig mindenben segítettem, amiben csak tudtam. Barátok lettünk.
Idővel Zizi megerősödött annyira, hogy újra tudott már táncolni, és mondhatom sokkal szebben csinálja most, mint előtte. Nagyon sok meghívást kaptunk cirkuszoktól, magán partiktól, hogy lépjünk fel, és én mindenhová elkísérem őt.
Azóta jó barátom lett, és több is annál, hiszen a családunk része. Zizinek meggyógyult a lába, és újra táncol. Ennek valóban örülök. Én is megtanultam tőle táncolni, balettozni.
Zizi találkozott egy fiú csimpánzzal egy fellépés során és már minden áron együtt akartak lenni. Aztán eltelt egy pár év. Zizinek és a csimpánz fiúnak lettek kicsinyjeik. Amúgy a másik fiú csimpánznak a neve, Bali. A három kicsinek pedig: Rózsa, Artúr, Beatrix. Nekik a nevük nagyon tetszett. Most már őket is én etetem és nagyon cukik. Balettozik persze az egész Zizi család. Itt a vége, fuss el véle!
Iskola: Bethlen Gábor Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola
Osztály: 4.
Felkészítő tanár: Horváth Teodóra
Olvasd el itt a többi beküldött alkotást is!
