NET-PENNA online vers- és meseíró verseny
Ajánló a beérkezett alkotások közül:
Kócsi Kamilla: A bátor álomjavítók
Volt egyszer egy lány, akit Roxinak hívtak. Nagyon bátor, kíváncsi és locsi-fecsi volt.
Egyszer fülébe jutott a hír, hogy van egy rettentő izgalmas munka, amire már tíz éves kortól is alkalmas az ember. Nagyon megörült a hírnek, mivel másnap volt a tízedik szülinapja. Eltervezte, hogy utána rögtön jelentkezni fog erre a munkára.
Elindult, de hamar rájött, hogy nem tudja az utat. Ezért megkérdezett egy arra járót:
- Bocsánat, nem tudja, hogy hogyan tudok álomhírnök lenni?
Akit megkérdezett, az egy gyermek volt, aki azt felelte:
- De tudom. Én is oda indultam. Gyere velem!
Roxi elfogadta az ajánlatot. Majd megkérdezte:
- Egyébként hogy hívnak?
- Blanka – felelte a lány.
Így hát Blanka és Roxi békésen sétált, míg meg nem látták a munkahelyet. A munkahely GYÖNYÖRŰ volt, mindenhol mesebeli lények voltak faragva, de sokáig nem tudtak nézelődni ,mivel elragadta őket egy kis termetű ember, s az előzőnél is szebb szobába mentek:
– Sziasztok! Ti biztos a munka miatt jöttetek ide! – Szólalt meg hirtelen. A lányok értetlen arccal néztek a kis emberre, aki rövid idő után újra megszólalt:
– Ó, én buta, be se mutatkoztam! A nevem Tóbiás, a kis manó! – mondta. – Ez itt az álomhírnökök központja. Itt küldik el az álmokat a gyermekek fejébe, és innen indulnak el az álomjavítók is.
A lányoknak ehhez is volt kérdésük, így fel is tették:
-És kik azok az álomjavítók? – kérdezték.
– Az álomjavítóknak az a munkájuk, hogy a rossz helyre küldött álmokat kijavítsák.
A lányok most már megértették, hogy kik az álomhírnökök és az álomjavítók. Tóbiás felette a nagy kérdést:
- És melyikőtök, mi akar lenni?
A lányok egy ideig gondolkoztak, majd Roxi így felelt:
- Én álomjavító szeretnék lenni!
Blanka is választott ez idő alatt:
- Én álomhírnök leszek!
Tóbiás megmutatta a lányoknak, hogy ki hol fog ülni és elkezdhették a munkát. Az idő gyorsan telt, a lányok nagyon élvezték a feladatukat és ügyesek is voltak benne. Egészen addig minden rendben volt, míg az egyik újonc nagyon rosszat nem tett: Egy gyermek fejébe szörnyűséges rémálmot küldött. Roxi egyedül nem tudott volna megbirkózni a feladattal, így Blankát is megkérte, hogy segítsen.
Hosszú, nehéz út várt rájuk: át kellett kelniük egy hegyen és egy folyón is. A folyó mély és széles volt, de híd nem volt rajta. A lányok kivágtak egy fát és azon keltek át. A hegy is nagyon meredek volt. Blanka ráadásul tériszonyos volt, így végig Roxi tartotta benne a lelket.
Mikor megérkeztek, a gyermek már majdnem felébredt a rémálomtól! De pont időben értek oda: kicserélték az álmot egy szép, tündérmesés álomra és már visszaindultak, de kaptak még egy hírt: ki kéne még cserélniük valamit egy kisfiú álmában is.
Így elindultak, de oda is nehéz volt az út. Végül sikerrel jártak, neki is kicserélték az álmát, majd hazatértek.
Tóbiás annyira elégedett volt a munkájukkal, hogy adott nekik egy-egy nagy ajándékot és mindkettőjüket előléptette. Blanka is átállt álomjavítónak. Az ajándékdobozban egy-egy kutya volt: az egyik fehér, a másik foltos. Roxi a foltosat választotta, Blanka a fehér színűt. Blanka Hóvirágnak nevezte el az övét, Roxi pedig Foltosnak. Mostantól a kutyák is segítették a munkájukat.
Később megünnepelték, hogy mindkét hibát sikerült kijavítaniuk. Így Blanka és Roxi végül a legjobb barátok és legjobb álomjavítók lettek.
Iskola: Újpesti Halassy Olivér Német Nyelvet Emelt Szinten Oktató Általános Iskola és Nyelvoktató Nemzetiségi Iskola
Osztály: 3.
Felkészítő tanár: Kissné Bíró Henrietta
Olvasd el a többi beküldött alkotást is!
